A Tor Project, Inc, 2006-ban lett 501(c)3 nonprofit, de a "hagyma átirányítás" (onion routing) elképzelése az 1990-es évek közepe óta létezik.

Akárcsak a Tor felhasználók, a fejlesztők, kutató és alapítók akik a Tor-t lehetővé tették egy sokszínű társaság. Azonban mindenki elkötelezett a Tor közös alapelvében: az internet felhasználóknak privát hozzáférés és cenzúrázatlan web jár.

1990-ben az internetes biztonság hiánya, és a képessége, hogy kövesse és megfigyelje az embereket világossá vált, ezért 1995-ben, David Goldschlag, Mike Reed és Paul Syverson U.S. Naval Research Lab (NRL)-nál feltették a kérdés, hogy lehetséges-e olyan internet kapcsolatot készíteni, ami nem árulja el, hogy ki kivel beszélget, még annak se aki esetleg lehallgatja a hálózatot. A válaszuk a kérdésre pedig az onion routing első kutatási tervei és prototípusai voltak.

Az onion routing célja, hogy a lehető legprivátabb módon érhessük el az internetet, és az ötlet az, hogy átirányítjuk a forgalmat több szerveren és titkosítsuk azt minden lépésben. Ez még mindig egy egyszerű magyarázata annak, hogyan működik a Tor napjainkban.

A korai 2000-es években, a friss diplomás Roger Dingledine, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzőse elkezdett dolgozni egy NRL onion routing projekten Paul Syverson-nal. Roger, hogy megkülönböztesse ezt az eredeti munkát az NRL-nél a többi onion routing próbálkozástól, amelyek másutt kezdtek felbukkanni, Tor-nak nevezte a projektet, amely a The Onion Routing rövidítése. Nick Mathewson, Roger osztálytársa az MIT-nél hamarosan csatlakozott a projekthez.

Az onion routing az 1990-es kezdetektől fogva úgy volt elképzelve, hogy decentralizált hálózatra támaszkodik. A hálózatot különféle érdeklődési körrel és bizalmi feltételezésekkel rendelkező szervezeteknek kell működtetniük, a szoftvereknek pedig szabadnak és nyitottnak kellett lenniük a maximális átláthatóság és decentralizáció érdekében. Ezért aztán 2002 októberében. amikor a Tor hálózat létrejött, a kód kiadásra került ingyenesen, nyílt forráskódú licensszel. 2003 végére a hálózat egy tucat csomóponttal rendelkezett, főleg az Egyesült Államokban és egy Németországban.

Felismerve a Tor előnyeit a digitális jogok számára, az Electronic Frontier Foundation (EFF) 2004-ben elkezdte finanszírozni Roger és Nick munkáját a Tor-on. 2006-ban a Tor Project, Inc., egy 501 (c) 3 nonprofit szervezet került megalapításra a Tor fejlesztésének fenntartása érdekében.

2007-ben kezdte el a szervezet a hidak fejlesztését a Tor hálózat felé, hogy kezelje a cenzúrát, például a kormányzati tűzfalak megkerülésnek igényét, így a felhasználók hozzáférhessenek a nyílt hálózathoz.

A Tor kezdett egyre népszerűbbé válni a magánélet iránt érdeklődő aktivisták és technikában jártas felhasználók körében, de a technikailag kevésbé hozzáértő emberek számára még mindig nehéz volt őket használni, ezért 2005-től kezdődően a Tor proxyján túlmutató eszközök fejlesztése kezdődött el. A Tor Böngésző fejlesztése megkezdődik 2008-ban.

Mivel a Tor Böngésző hozzáférhetővé tette a Tor-t a mindennapi internetezők és aktivisták számára, a Tor fontos eszköz volt az arab tavasz során 2010 végén. Ez nemcsak az emberek identitását védte meg online, de lehetővé tette számukra a kritikus forrásokhoz, a közösségi médiához és a letiltott webhelyekhez való hozzáférést is.

A tömeges megfigyelés ellen védő eszközök iránti igény a Snowden 2013-as leleplezései révén vált jól ismert kérdéssé. A Tor nemcsak Snowden szivárogtatásához volt fontos, de a dokumentumok tartalma megerősítette azt is, hogy abban az időben Tor-t nem lehetett feltörni.

Megnőtt az emberek öntudatossága a nyomon követésről, a megfigyelésről és a cenzúráról, de az internetes szabadság ezen akadályainak elterjedése is nőtt. Ma a hálózat több ezer relét tartalmaz, melyeket önkéntesek futtatnak és milliós a felhasználószám világszerte. Ez az a diverzitás, ami a Tor-t biztonságossá teszi.

Mi, a Tor projektnél minden nap azért küzdünk, hogy mindenki privát módon hozzáférhessen a cenzúrázatlan internethez, és a Tor a világ legerősebb eszközévé vált az online magánélet és szabadság védelmében.

De a Tor nem csupán szoftver. Szívügye az emberi jogok iránti elkötelezett nemzetközi közösségnek. A Tor projekt mélységesen elkötelezett az átláthatóság és a felhasználók biztonsága iránt.